A legfontosabb bért érintő TB és Adó változások 2013 január 1-től:

 

Társadalombiztosítási változások:

Általános változások:

-  Járulékfizetési felső határ: Az egyéni nyugdíjjárulékra vonatkozó fizetési felső határ megszűnik. Így a munkavállalóknak felső összeghatár nélkül kell 10 százalék nyugdíjjárulékot fizetniük a jövedelmük után.

-  Nem biztosítottak havi járuléka: A természetbeni egészségbiztosítási ellátások fedezetéül az egészségügyi szolgáltatásra biztosítottként és egyéb jogcímen sem jogosultaknak a korábbi havi 6390 Ft (213 Ft/nap) helyett havi 6660 Ft ( 222 Ft/nap) egészségügyi járulékot kell fizetni.

-  Korkedvezmény –biztosítási járulék: Nem szűnik meg a 13 százalékos korkedvezmény biztosítási járulék!!!! ( 2011 végén kihirdetett szabályok szerint 2013 január 1-el megszűnt volna)

-  Katások Tb-je: Új előírásként lép be, hogy az a főállású, aki havi 50.000 Ft tételes adó megfizetésével a tb összes ellátására és a munkanélküli ellátásra is jogosultságot szerez. Pénzbeli ellátásainak havi alapja 81.300 Ft. A Katás időszak teljes egészében szolgálati időnek számít, de a majdani nyugdíj összegét a 81.300 Ft és a minimálbér arányában határozzák meg.

-  Ekhós jövedelem: E jövedelem után fizetendő egyéni ekhón belül a nyugdíjjárulék is felső határ nélküli ( Ekho törvény 4.§ (2) bek.)

-  Bedolgozói jogviszony változása: A bedolgozói jogviszony is munkaviszonynak minősül, így a bedolgozóként foglalkoztatott is munkaviszonyban álló személyként biztosított. ( Korábban csak a minimálbér 30 százalékát meghaladó havi jövedelem esetén minősült biztosítottnak. 2013 jan. 1-el a Tbj.-ben hatályon kívül is került a bedolgozói jogviszony a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyok köréből, így értelemszerűen bedolgozóként már nem lehet munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony alapján biztosítást szerezni. (Megváltoztatott szabályzó: 1997/LXXX. Tv 5.§ (1) g) pont)

-  Rehabilitációs hozzájárulás: A munkaadó akkor fizet rehab. hozzájárulást, ha a foglalkoztatottjainak száma a 25 főt meghaladja. A kötelező foglalkoztatási szint továbbra is 5 százalék, azaz rehabilitációs hozzájárulás fizetési kötelezettsége annak a munkaadónak van, aki az össz létszám 5 százalékánál kevesebb megváltozott munkaképességű személyt foglalkoztat. A hozzájárulás mértéke 964500 Ft/fő/év. A munkaadó rehabilitációs hozzájárulásának éves összege a kötelező foglalkoztatási szintből hiányzó létszám és a rehabilitációs hozzájárulás szorzata. ( Szabályzó: 2011/CXCI. Tv 23.§.)

 

Szociális hozzájárulási adóról:

- Adófizetéssel járó jogviszony: Csak akkor kell szochót  fizetni a külföldi jog alapján fennálló jogviszony után, ha a munkát Magyarországon, vagy az uniós tb-rendelet hatálya alá tartozó másik tagállam területén végzik(ez az előírás 2012 január 1-jétől visszamenőlegesen alkalmazható) Szabályzó: 2011/CLVI. Tv 455.§(2)h pont, valamint 466.§.7.m) alpont és 467/A§.

- Adókedvezmény a bérek nettó értékének megőrzése érdekében: Az egyházi és közszférába nem tartozó kifizető akkor is igénybe veheti az adókedvezményt, ha a jogszabály által elvárt béremelést nem hajtotta végre munkavállalóinál. A kedvezmény mértéke 2013-ban havonta a kedvezményalap 16 százaléka, de legfeljebb 12.000 Ft a 75.000 Ft-os kedvezményalapig, melyet csökkent a 75.000 Ft-ot meghaladó kedvezményalap rész 20 százaléka. A kedvezmény 2013-ban 135.000 Ft bruttó munkabérnél fut ki. Szabályzó: 2011/CLVI tv 460.§ 6 bek.

- Szakképzetlenek adókedvezménye: A szakképzettséget nem igénylő  (FEOR-08 9. főcsoport) munkakörben foglalkoztatott munkavállalók esetén a kedvezmény egyenlő a bruttó munkabér – de legfeljebb 100.000 Ft- 14.5 százalékával. A fizetendő szociális hozzájárulási adó ( 100.000 Ft-ig)  12.5 százalék (ami mellett az 1.5 százalék szakképzési hozzájárulást is meg kell fizetni). A kedvezmény nem a munkavállaló végzettségéhez, hanem az ellátott munkakörhöz kötődik. HA a munkavállalót nem az adó megállapítási időszak (tárgyhó) teljes egészében foglalkoztatták szakképzettséget nem igénylő munkakörben, vagy nem kizárólag ilyen munkakörben alkalmazták, nem jár adókedvezmény az adó megállapítási időszakra. A kedvezményalap 100.000 Forintos felső határát részmunkaidő esetén időarányosan csökkenteni kell. Szabályzó: 2011/CLVI tv 461.§,463.§ 5 bek.

- 25 év alattiak és 55 év felettiek utáni kedvezmény: A 25 év alatti és 55 év feletti munkavállalók foglalkoztatása esetén a munkáltatóknak járó kedvezmény egyenlő a bruttó munkabér (de legfeljebb 100.000 Ft)  14.5 százalékával. A fizetendő szociális hozzájárulási adó (100.000 Ft-ig) 12.5 százalék (ami mellett 1.5 százalék szakképzési hozzájárulást is meg kell fizetni). A munkabér 100.000 Ft feletti részére a szociális hozzájárulási adót normál, 27 százalékos mértékkel kell megállapítani.

A hónap egészére jár a kedvezmény abban a hónapban is, amelyben a munkavállaló a 25. vagy 55. évét betölti. A kedvezmény nyugdíjas munkavállaló után is jár.

Nagyobb a kedvezmény a 25 év alatti munkavállaló után, ha pályakezdő, azaz legfeljebb 180 nap biztosítási kötelezettséggel járó munkaviszonnyal rendelkezik. A pályakezdő utáni kedvezmény egyenlő a bruttó munkabér (de legfeljebb 100.000 Ft) 27 százalékával a foglalkoztatás első két évében (a szociális hozzájárulási adó alól mentes kétéves időszakban szakképzési hozzájárulást sem kell fizetni 100.000 Ft-os munkabérig). A kedvezményalap 100.000 Ft-os felső határát részmunkaidő esetén időarányosan csökkenteni kell.

180 napba a biztosítási (járulékfizetési) kötelezettséggel járó munkaviszonyok számítanak be, tehát az egyszerűsített foglalkoztatás (alkalmi, idénymunka) vagy az iskolaszövetkezetben végzett munka időtartamát nem kell figyelembe venni. A tanulószerződés azonban ( mivel a Tbj 5.§.1 bek. c. pont alapján biztosítással járó jogviszony) beszámítandó a 180 napba.

A pályakezdőkre is érvényes, hogy nem kell töredék hónapban számolni, vagyis teljes hónapra jár a kedvezmény abban a hónapban is, amelyben a munkavállaló betölti a 25. életévét, vagy a foglalkoztatás második éve véget ér. Szabályzó: 2011/CLV tv. 4.§ és 2011/CLVI tv 462/B.§, 463.§ 5. bek.

- Tartósan álláskeresők kedvezménye:  A szociális hozzájárulási adó számított összegéből a tartósan álláskeresők foglalkoztatására tekintettel igénybe vehető kedvezmény egyenlő a bruttó munkabér ( de legfeljebb 100.000 Ft) 27 százalékával a foglalkoztatás első két évében. Ebben az időszakban szakképzési hozzájárulást sem kell fizetni 100.000 Ft munkabérig. A foglalkoztatás harmadik évében a 27 százalék lecsökken 14.5 százalékra. (Emellett az 1.5 százalék szakképzési hozzájárulást is meg kell fizetni) A kedvezményalap 100.000 Ft-os felső határát részmunkaidő esetén időarányosan csökkenteni kell.

Az adókedvezmény szempontjából tartósan álláskeresőnek az állami foglalkoztatási szerv (munkaügyi központ) által a kedvezményezett foglalkoztatást megelőző 9 hónapon belül legalább 6 hónapig álláskeresőként nyilvántartott személy minősül. Amennyiben az álláskereső közfoglalkoztatásban vett részt, a közfoglalkoztatási jogviszonyát nem lehet figyelembe venni a 9 és a 6 hónap számítása során.

Az egész hónapra megilleti a teljes mentesség a szociális hozzájárulási adó és a szakképzési hozzájárulás alól az adózót abban a hónapban is, amelyben a kedvezményezett foglalkoztatás első két éve lejár. A 14.5 százalékos szociális hozzájárulási adó kedvezményt is teljes hónapra lehet érvényesíteni, ha a kedvezményezett foglalkoztatás harmadik éve hónap közben jár le.

A tartósan álláskereső személyek után érvényesíthető adókedvezmény a 2013. január 1-én vagy azt követően létrejött munkaviszonyok esetén vehetőek igénybe. Szabályzó: 2011/CLV tv 4.§ (1a), 2011/CLVI tv 262/c §, 463.§(5) bek.

- Anyasági ellátásról munkába visszatérők kedvezménye: A gyermekgondozási díj folyósítását követően, illetve a gyermekgondozási segély és a gyermekgondozási támogatás folyósítása alatt vagy azt követően foglalkoztatott munkavállalók esetén a szociális hozzájárulási adó számított összegéből igénybe vehető kedvezmény egyenlő a bruttó munkabér ( de legfeljebb 100.000 Ft) 27 százalékával a foglakoztatás első két évében. Ebben az időszakban szakképzési hozzájárulást sem kell fizetni 100.000 Ft munkabérig. A foglalkoztatás harmadik évében a 27 százalék lecsökken 14.5 százalékra. (Emellett az 1.5 százalék szakképzési hozzájárulást is meg kell fizetni) A kedvezményalap 100.000 Ft-os felső határát részmunkaidő esetén időarányosan csökkenteni kell. A kedvezményes hároméves foglalkoztatás kezdete az az időpont, amikor az anyasági ellátás lejártát követő, illetve az ellátás igénybevétele melletti foglalkoztatás megkezdődött.

A három évig járó kedvezmény legkésőbb az anyasági ellátás folyósításának megszűnését követő hónaptól számított 45. hónap utolsó napjáig érvényesíthető. A folyósítás megszűnésének hónapja az, amelyre az anyasági ellátások valamelyike utoljára megillette az érintett személyt. Egymást követő több ellátás esetén a határidőt a legutoljára folyósított anyasági ellátás folyósításának megszűnésétől kell számítani.

Ha a kedvezményezett foglalkoztatás első két éve az adott hónapban lejár, az egész hónapra jár a teljes mentesség a szociális hozzájárulási adó ( és szakképzési hozzájárulás) alól. A 14.5 százalékos szociális hozzájárulási adó adókedvezményt is teljes hónapra lehet érvényesíteni, ha a kedvezményezett foglalkoztatás harmadik éve hónap közben ér véget. Szabályzó: 2011/CLV tv 4.§ (1a), 2011 CLVI tv 462/D§, 463.§(5) bek.

- Kedvezmények érvényesítése:

Új előírás 2013 január 1-jétől. Az új célzott kedvezmények a jogosultsági feltételek fennállása esetén régi és új dolgozók után is érvényesíthetőek. Kivétel a tartósan álláskeresők utáni kedvezmény, ami 2013 január 1-jén vagy azt követően felvett dolgozók után érvényesíthető.

A 2013-tól alkalmazható új kedvezmények csak önállóan érvényesíthetők, a régiekkel, például a Start Plussz, Extra és Bónusz kedvezményekkel együtt nem ( 2011/CLV tv 463.§ (2a) bek.)

A kedvezmény érvényesítéséhez igazolás szükséges a tartósan álláskereső után járó és a kisgyermekes munkavállalóra tekintettel érvényesíthető kedvezményeknél. Az előbbinél az igazolást kiállító szerv a munkaügyi központ, az utóbbinál az anyasági ellátást folyósító egészségbiztosítási szerv, társadalombiztosítási kifizetőhely, kincstár vagy családtámogatási kifizetőhely.

A 25 év alatti és 55 év feletti munkavállalóknál, valamint a szakképzettséget nem igénylő munkakörökben dolgozóknál a kedvezmény érvényesítéséhez nem szükséges igazolás. Az olyan 25 év alatti munkavállaló esetében, aki pályakezdő, szükséges azonban ( 15 napnál nem régebbi) igazolás, amellyel a foglalkoztatott egy alkalommal igazolja a munkáltatójának, hogy legfeljebb 180 nap biztosítási kötelezettséggel járó munkaviszonnyal rendelkezik. Az igazolást az állami adóhatóságtól kell kérnie a pályakezdőnek.

A kedvezményalap felső határánál ( havi bruttó 100.000 Ft, kutatóknál 500.000 Ft) magasabb munkabér esetén is érvényesíthető adókedvezmény, de a munkabér 100.000 Ft (kutatóknál 500.000 Ft) feletti részére már meg kell fizetni a teljes közterhet ( 27 százalék szociális hozzájárulási adót és 1.5 százalék szakképzési hozzájárulást.

Átmeneti rendelkezések alapján az olyan kisgyermekes munkavállalók után is jár munkáltatói adókedvezmény, akiknél az anyasági ellátás  (gyed, gyes, gyet) lejártát követő, vagy az ellátás melletti foglalkoztatás már 2013 január 1-je (vagyis az új kedvezmény hatályba lépése) előtt megkezdődött. E szabály nem befolyásolja azt, hogy az új adókedvezmény (már 2013 előtti munkába visszatért kisgyermekes munkavállalók esetében is) legkorábban 2013. január 1-jével kezdődő adómegállapítási időszakra érvényesíthető, továbbá a hároméves kedvezményes foglalkoztatási időtartam onnantól számítandó, amikor az anyasági ellátás folyósításának megszűnését követő hónaptól számított 45. hónap utolsó napja lehet. Szabályzó: 2011/CLVI tv 462/D§. 6. bek.

A legfeljebb 180 nap (biztosítással járó) munkaviszonnyal rendelkező pályakezdőkre nézve speciális szabály mondja ki, hogy a kedvezmény ( a jogosultság feltételeinek fennállása esetén) 2012. december 31-én már fennálló munkaviszony esetén is alkalmazható ( feltéve, hogy 2012 december 31-éig legfeljebb 180 nap biztosítási kötelezettséggel járó munkaviszonnyal rendelkezik a 25 év alatti dolgozó), és a kedvezményezett foglalkoztatás kezdő időpontjának 2013. január 1-jét kell tekinteni. Szabályzó: 2011/CLVI tv. 462/B§ (7) bek.

 

 

Az egészségügyi hozzájárulásról.

- Egyéni százalékos eho: A magánszemélyek egyéb jövedelmét is terhelheti 14 százalékos eho. A személyi jövedelemadóról szóló tv. 28. § (2) bek-ben meghatározott jövedelem után ( vagyis mikor életbiztosításból származó egyes ügyletek esetén egyéb jövedelem keletkezik) a magánszemély 14 százalék ehot fizet, ha a jövedelem megszerzésének időpontja a lejárati szolgáltatással nem bíró, teljes életre ( kizárólag halál esetére) szóló, visszavásárlási értékkel bíró életbiztosítás megkötésétől, de legkorábban 2013. január 1-jétől számított tíz évet követő időpontra esik. ( Az e jövedelem után megfizetett eho nem számít be a 450.000 Ft-os felső határba.)

- Ehoköteles az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár által magánszemély javára jóváírt támogatói adomány, és mivel e jövedelemnél a pénztár nem minősül kifizetőnek, a jövedelmet szerző magánszemély fizeti meg az egyébként a kifizetőket terhelő 27 százalékos mértékű ehot. ( A 78 százalékos jövedelem megállapítási szja szabály alkalmazásával.)

- Kifizetői százalékos eho: A béren kívüli juttatások után a kifizetőnek ( a korábbi 10 százalék helyett) 14 százalékos ehót kell fizetnie az adóalapként meghatározott összeg, vagyis a jövedelem 1.19 szorosa után.

- Nyugdíjas vállalkozó ehoja: A nyugdíjas evás egyéni vállalkozó egészségügyi szolgáltatási járuléka havi 6660 Ft (napi 222 Ft) szemben a korábbi havi 6390 (napi 213 Ft) összeggel.

 

Az öregségi nyugdíjról:

- Eljárási szabályok: A lakhely szerint illetékes nyugdíjbiztosítási szervek 2014. december 31-éig külön kérés nélkül ( tehát hivatalból) adategyeztetési eljárást kezdeményeznek az 1955-1959-ben született biztosítottakkal, volt biztosítottakkal. Az egyeztetési eljárás megkezdésekor a nyugdíjbiztosítási szerv tájékoztatást ad az eljárás menetéről, és részletes tájékoztatást küld a következőkről.

- Megszerzett szolgálati idő (nőknél a 40 éves időtartam alapján megállapítható nyugellátáshoz megszerzett jogosultsági időről is.)

- Foglalkoztatás adatairól.

- 1988-tól kezdődően megszerzett nyugdíjjárulék köteles jövedelemről.

- 1988-tól kezdődően a jövedelméből levont és a foglalkoztatója által befizetett nyugdíjjárulékról.

- A járulékfizetés nélkül, jogszabályi rendelkezés alapján megszerzett szolgálati idejéről.

A biztosított az értesítés közlésétől számított 90 napon belül jelezheti, ha a megküldött adatokban téves számítást vagy hiányt észlel.

Az önkéntes pénztárakról:

Munkáltatói hozzájárulás: Az önkéntes pénztárakba befizetett, béren kívüli juttatásnak minősülő munkáltatói hozzájárulás 1.19-szorosa után 14 százalék ( azaz 16.66 százalék) egészségügyi hozzájárulást kell fizetni. Eddig 10 százalék volt a béren kívüli juttatások után fizetendő eho. Így 2013-ban a személyi jövedelemadóval együtt 35.7 százalékos terhet kell fizetnie a foglalkoztatónak ezen juttatás után, az eddigi 30.94 helyett.

 

Az egészségbiztosítási ellátásokról:

- Előleg: 2012 június 30-a után benyújtott pénzbeli ellátás iránti kérelmek esetén az ellátást elbíráló hatóság a kérelem benyújtásától számított 30 napon belül előleget állapít meg, ha az igénylő ellátás jogosultsága megállapítható, de az ellátás összege (az elbíráláshoz szükséges adatok hiányossága miatt) nem.

- Gyermekápolási táppénz:  A szülőnek a beteg gyermek ápolása címén gyermekápolási táppénz jár a gyermek 12 éves koráig. ( A gyermek 1 éves koráig korlátlan ideig. Az 1-3 éves gyermek esetén évenként és gyermekenként 84 naptári napig/Egyedülálló esetén is/. A 3-6 éves gyermek esetén évenként és gyermekenként 42, egyedülálló szülő esetében 84 naptári nap. A 6-12 éves gyermek esetén évenként és gyermekenként 14, egyedülálló esetében 28 naptári napig.

A gyermek ápolásra igénybe vehető táppénzes napok száma nem naptári évre, hanem a gyermek két születésnapja közti időszakra vonatkozik. / A két születésnap között igénybe nem vett napok nem vihetők át a következő terminusra./

A gyermekápolási táppénz tekintetében egyedülállónak kell tekinteni azt is akinek a házastársa a megváltozott munkaképességű. A rendelkezéseket az élettársak esetében is alkalmazni kell.

- Betegszabadság: A bedolgozók a munka törvénykönyve alá tartoznak 2012. július 1-jétől, így részükre is jár betegszabadság.

Ha a munkavállaló év közben munkahelyet változtat, és korábbi munkahelyén kimerítette a 15 nap betegszabadságot, új munkáltatójánál időarányosan megilleti a betegszabadság. MT 126 §.

- Baleseti táppénz: Ha a sérült a baleseti táppénzre jogosultság megszűnését követően 180 napon belül ugyanazon üzemi balesetből kifolyólag ismét keresőképtelen lesz, csak akkor nem lehet a baleseti táppénze kevesebb, mint a korábban folyósított összeg, ha ugyanabban a jogviszonyban lesz keresőképtelen, mint amelyikben a baleset érte.

- Határozat üzemi balesetről: A kezelő, illetve háziorvosnak az üzemi balesettel összefüggésben rendelt ellátásokról igazolást kell kiállítania, és azt elküldi az üzemi baleset tényét elismerő jogerős határozatot hozó egészségbiztosítási szakigazgatási szervnek vagy társadalombiztosítási kifizetőhelynek, a határozat kézhezvételétől számított öt munkanapon belül. A Tb kifizetőhely, illetve a szakigazgatási szerv a kezelő illetve a háziorvostól beérkező igazolást a baleset üzemiségét elismerő határozattal együtt megküldi a biztosított lakhelye szerinti OEP illetékes szervezeti egységének, amely a biztosított által megfizetett térítési díjakat soron kívül visszafizeti.

A baleset üzemiségének elismerése iránti kérelmet ( a foglalkozási megbetegedést kivéve) legkésőbb a baleset bekövetkezésétől számított egy éven belül lehet benyújtani a szakigazgatási szervhez, vagy tb kifizetőhelyhez. A határidő jogvesztő, elmulasztása esetén nem lehet igazolással élni.

- Kifizetői igazolás: A foglalkoztató a gyedről visszatérő foglalkoztatott után adókedvezményt érvényesíthet a gyedet folyósító egészségbiztosítási szakigazgatási szerv, illetve tb kifizetőhely által ( ellátott kérelmére) kiadott igazolás alapján. Szabályzó 2011/CLVI. Tv 462/D §.

- Jövedelemigazolás: A biztosítottnak az újabb biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyának létrejöttekor minden, más munkáltató által az előző év első napjától kibocsátott jövedelemigazolást oda kell adnia a foglalkoztatójának. Ha az igazolványt ( tb kiskönyvet) és a jövedelemigazolást nem adja át, a foglalkoztató köteles a biztosítottat felhívni, hogy az igazolványt, illetve a jövedelemigazolást előző foglalkoztatójától szerezze be. Természetesen kivétel itt is van, mégpedig amennyiben a biztosítás kezdetétől számított két éven belül (jövedelemigazolás esetében a jogviszony kezdetét megelőző év első napjától) nem állt biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyban. Erről a tényről a biztosítottnak írásban kell nyilatkozatot tenni. A nyilatkozatot a foglalkoztató köteles öt évig megőrizni.

- Ellátás kifizetés: Ha  a pénzbeli ellátások iránti kérelem benyújtásakor rendelkezésre álló adatok alapján teljes mértékben teljesíthető, az ügyintézési határidő 18 nap, a korábbi 30 nap helyett.

- Egészségügyi szolgáltatás: A 14. életévét betöltött biztosított az egészségügyi szolgáltatás igénybevételéhez a taj kártya mellett köteles bemutatni érvényes, a személyazonosság megállapítására alkalmas igazolványát is.

 

A családtámogatásokról.

Igazolatlan mulasztás: Ha a 18. életévét be nem töltött tanköteles gyermek az oktatási intézmény igazgatójának jelzése szerint az adott tanévben legalább tíz kötelező tanórát igazolatlanul mulaszt, a gyámhivatal végzéssel felhívja az iskoláztatási támogatás jogosultját a gyermek védelembe vételének lehetőségére. Korábban ez a település jegyzőjének feladata volt. Ha a tanévben az igazolatlanul mulasztott kötelező tanórai foglalkoztatások száma eléri az ötvenet, a gyámhivatal kezdeményezi a kincstárnál az iskolalátogatási támogatás szüneteltetését.

 

A munkanélküli ellátásokról.

- Elektronikus ügyintézés: E-mailen is be lehet jelentkezni álláskeresési ellátásokért, és a folyósítást érintő változások is bejelenthetőek így. Ha az álláskereső (járadékfolyósításhoz vagy az álláskeresési segély folyósításához) elektronikus levélben küldte meg személyes adatait az állami foglalkoztatási szerveknek, az álláskeresési járadék folyósításának kezdő napja az, amelyen az adatok beérkeznek az állami foglalkoztatási szervhez.

 

A szakképzési hozzájárulásról.

- A hozzájárulás kötelezettjei: 2013 január 1-jétől szakképzési hozzájárulás fizetésére kötelezett a felsőoktatási intézmény által alapított gazdasági társaság, valamint az olyan társaság is, amelyben a felsőoktatási intézmény részesedést szerez.

- A hozzájárulás alapja, mértéke: A szakképzési hozzájárulás alapja csökkenthető a következő esetekben. – A 25 év alatti foglalkoztatottak, - a tartósan álláskereső személyek, - a gyermekgondozási díj, gyermekgondozási segély, valamint a gyermeknevelési támogatás folyósítását követően foglalkoztatott munkavállalók, - a szabad vállalkozási zónákban működő vállalkozások által foglalkoztatott új munkavállalók  foglalkoztatása esetén a bruttó munkabér összegével, de személyenként, havonta legfeljebb 100.000 Ft-tal (kutatók foglalkoztatása esetén 500.000 Ft). Részmunkaidős foglalkoztatottnál (minden esetben) legfeljebb a felső határ arányosan csökkentett része vehető figyelembe. Szabályzó 2011/CLV 4§ (1a) és (1b) bek.

- Bevallási, befizetési határidők: A hozzájárulásra kötelezett a tárgyévet követő év január 12-éig (az eddigi február 25-e helyett) saját maga megállapítja és elektronikus úton bevallja az állami adóhatóságnak a következőket. – A szakképzési hozzájárulás alapját és az éves bruttó kötelezettségét, - a csökkentő tétel éves összegét, - az éves bruttó kötelezettségét és a csökkentő tétel különbözeteként megállapított éves nettó kötelezettségét. A kötelezettség befizetésének határideje szintén január 12. ( A korábbi február 25 helyett).

 

Az adózás rendjéről a tb-ben.

- A bejelentés: Az iskolaszövetkezeteknek (a munkaszerződés megkötésének napján) azokat a munkaviszonyban foglalkoztatott tagokat is be kell jelentenie az állami adóhatóságnak, akik nem biztosítottak.

- A bejelentés tartalma, kötelezetti kör: Amennyiben a biztosítottnak van adóazonosító jele, születési család és utónevét, születési helyét, anyja születési nevét, valamint az állampolgárságát nem kell bejelentenie. A biztosítás kezdetéről szóló bejelentésben közölni kell a bejelentő adóazonosító számát, nevét, elnevezését, székhelyét, telephelyét, lakóhelyét, továbbá jogelődje nevét és adószámát. A bejelentésnek tartalmaznia kell a foglalkoztatott biztosított természetes személyazonosító adatait, állampolgárságát, adóazonosító jelét, biztosítási jogviszonyának kezdetét, megszűnését, kódját, a biztosítás szüneteltetésének időtartamát, heti munkaidejét, FEOR számát.

- Járulékkülönbözet elszámolása: Ha a magánszemély, a munkáltató (kifizető) jogutód nélküli megszűnését követően észleli, hogy a munkáltató (kifizető) az adóelőlegét, adóját, járulékát magasabb összegben állapította meg és vonta le, erről az adóazonosító számának feltüntetésével bejelentést tehet az állami adóhatóságnak. A bejelentés alapján az adókülönbözetet az állami adóhatóság határozattal írja elő a magánszemély javára, ha a túlfizetés tényét nyilvántartása igazolja.

- Nyugdíjjárulék visszaigénylése: Mivel megszűnt a nyugdíjjárulékra vonatkozó fizetési felső határ (járulékplafon), ezért nyugdíjjárulék túlfizetést sem lehet visszaigényelni az adóbevallásban.

- Elszámolás a kifizetésekről: A társadalombiztosítási szerv az általa kifizetett adóköteles társadalombiztosítási ellátás teljes összegéről és a levont adóelőlegről naptári éven belül az ellátási időszak végén (az utolsó kifizetéskor), teljes naptári évben folyósított ellátás esetén a naptári évet követő január 31-éig ad igazolást a magánszemély részére. Korábban minden kifizetéskor kellett.

 

SZJA változások:

- Adóalap kiegészítés: Megszűnik az adóalap kiegészítés, ezzel az összevont adóalapba tartozó jövedelmekre ténylegesen is érvényesül az egykulcsos szja, a jövedelem nagyságától függetlenül. Az egységes szja 16 százalék.

- Családi kedvezmény: A Magyarországon adóköteles jövedelmet szerző külföldi illetőségű magánszemély csak akkor érvényesíthet családi kedvezményt, ha ugyanarra az időszakra máshol nem illeti meg őt ugyanolyan vagy hasonló kedvezmény, és összjövdelemének legalább 75 százaléka Magyarországon adóköteles.

- Családi kedvezmény közös érvényesítése, megosztása: A törvény külön rendelkezik a családi kedvezmény közös igénybevételéről. Eszerint közösen vehető igénybe a kedvezmény, ha ugyanazon kedvezményezett eltartott után ugyanazon jogosultsági hónapra több magánszemély is jogosult a kedvezményre. (korábban az ilyen esetekre a megosztás szabályait kellett alkalmazni) Csak arra a jogosultsági hónapra nem alkalmazható a megosztás, amelyre a jogosult vagy jogosultnak nem minősülő házastársa, élettársa egyedülállót megillető családi pótlékra jogosult.

- Béren kívüli juttatások: A béren kívüli juttatások értékének 1.19- szorosa után 14 százalék egészségügyi hozzájárulást kell fizetni a korábbi 10 százalék helyett.

- Munkahelyi étkeztetés: A munkahelyi étkezőhelyen utalvány formájában biztosított étkezés akkor is béren kívüli juttatásnak minősül, ha az étkezőhely szolgáltatását nem csak a munkáltató munkavállalói vehetik igénybe. ( Változatlanul feltétel viszont, hogy az étkezőhelynek a munkáltató telephelyén kell működni. Munkahelyi étkeztetés címén legfeljebb havi 12.500 Ft. Juttatás adható.

- Erzsébet utalvány: Az Erzsébet utalvány 2013-tól melegétel vásárlására is felhasználható. ( Ez a felhasználási cél 2012-ben csak átmeneti rendelkezés alapján valósulhatott meg). Az Erzsébet utalvány béren kívüli juttatásnak minősülő havi keretösszege 5.000 Ft-ról 8.000 Ft-ra emelkedik. (A havi juttatási keretösszeg az adóéven belül utólag adott juttatás esetén továbbra is a hónapok száma alapján alkalmazható.

- Iskolakezdési támogatás: Ez a támogatás ezentúl csak (papír alapú vagy elektronikus) utalvány formájában nyújtható. Azaz megszűnik a számlával való elszámolás lehetősége. A támogatás gyermekenként és szülőként továbbra is legfeljebb a minimálbér 30 százaléka lehet. Nem változott a támogatás felhasználási köre (tankönyv, taneszköz, ruházat), és az utalvány továbbra is a tanév első napját megelőző 60. naptól használható fel.

- Béren kívüli juttatások keretösszege: A juttatás éves keretösszege akkor is 500.000 Ft, ha a magánszemély munkaviszonya a magánszemély halála miatt szűnik meg. A rendelkezés 2012-re vonatkozóan is alkalmazható.

- Egyes meghatározott juttatások: Nem adható egyes juttatásként fogyasztásra kész étel vásárlására jogosító utalvány. Ha ilyen utalványt dolgozó kap, a juttatás bérként közteherköteles, ha pedig például dolgozó közeli hozzátartozója kapja, egyéb jövedelemként adózik.

- Adóköteles biztosítási díj: A kockázati biztosításnak nem minősülő biztosítások más személy (például kifizető) által fizetett díja (ide nem értve a teljes életre szóló , visszavásárlási értékkel bíró életbiztosításokat) a díjfizetés időpontjában adóköteles. A törvény kimondja, hogy adóköteles biztosítási díj esetében a biztosított magánszemély szerzi meg az adóköteles bevételt biztosítási díj formájában.

- Bevételnek nem minősülő biztosítási díj: Nem szerez bevételt a biztosított magánszemély a díjfizetés időpontjában, ha a biztosító teljesítésére (korlátozások nélkül) a díjat fizető személy jogosult.

 

Kisadózó vállalkozások tételes adójáról:

- Általános ismertető: A kisadózó vállalkozás a főállású kisadózó után havi 50.000 Ft, a főállásúnak nem minősülő kisadózó után havi 25.000 Ft tételes adót fizet. A tételes adót minden kisadózóként bejelentett személy után külön-külön meg kell fizetni. Az adót a kisadózók után minden megkezdett naptári hónapra teljes összegben meg kell fizetni. Ha a kisadózó a tárgyhónap bármelyik napján főállású kisadózónak minősül, a fizetendő tételes adó mértéke 50.000 Ft. Szabályzó: 2012/CXLVII tv 8.§ 1-4 bek.

Adófizetési kötelezettség csak addig teljesíthető az 50.000 illetve 25.000 Ft-os tételes adó megfizetésével, ameddig a vállalkozás naptári évben elért bevétele nem haladja meg a 6 millió Ft-ot, illetve amennyiben a kisadózó vállalkozás nem fizet tételes adót az év minden hónapjára, annak arányos részét. Az összeghatár ilyen esetben annyiszor 500.000 Ft, ahány hónapra tételes adót fizetnek. A bevételnek az említett összeghatár feletti része után 40 százalékos mértékű adót kell fizetni, az a tény azonban önmagában nem zárja ki a vállalkozást a tételes adófizetésre jogosultak köréből. Az adót havonta, a tárgyhót követő hónap 12. napjáig kell megfizetni.

- A kiváltott közterhek: A tételes adó megfizetésével a következő közterhekkel kapcsolatos kötelezettségek( megállapítás, bevallás, megfizetés) alól mentesülnek az adóalanyiság időszakában. – Vállalkozói szja, - vállalkozói osztalékalap utáni adó, - átalány adó, - társasági adó, - szja, - egészségbiztosítási és nyugdíj járulék, - munkaerőpiaci járulék, - egészségügyi hozzájárulás, - szociális hozzájárulási adó, - szakképzési hozzájárulás.

Nem mentesül a tételes adó megfizetésével a kisadózó vállalkozás a kisadózónak nem minősülő személyek utáni bejelentés, és részükre juttatott jövedelmek utáni adókötelezettségek alól. Nem mentesül továbbá a kisadózó vállalkozás az általános forgalmi adóval kapcsolatos kötelezettségek alól sem, választhatja azonban az alanyi adómentességet. Az alanyi adómentesség választásának bevételi határa 2013 január 1-jétől 6 millió Ft.

- Kisvállalalati adóról: 2013 január 1-jétől bevezetésre kerül egy új választható adózási mód, a kisvállalati adó (kiva). A 16 százalékos mértékű kiva megfizetésével az adózó mentesül a társasági adó, a szociális hozzájárulási adó és a szakképzési hozzájárulás bevallása és megfizetése alól.

 

Az adózás rendje:

- Biztosított bejelentése: A munkáltatónak nem kell bejelentenie munkavállalója születési helyét, állampolgárságát valamint anyja születési család és utónevét, ha az adóazonosító számmal rendelkezik.

- Adóhatósági igazolás: Az állami adóhatóság által vezetett köztartozás mentes adózói adatbázisban szereplő adózóknak semmilyen eljáráshoz nem kell külön nemleges adóigazolást igényelniük. Továbbá az adóhatósági igazolások kiállításának ügyintézési határideje 8 napról 6 napra csökken.

 

Google