Makkos Judit bérszámfejtő Munka törvénykönyv változás szemelvénye.

 

2012. július 1.

 

A 2012.07.01.-én hatályba lépő Munka törvénykönyve számos lényeges kérdésben tartalmaz változást. Ezeket bérszámfejtői szemmel átvizsgáltam, és az általam széleskörű érdeklődésre számot tartónak vélteket csokorba szedtem. Mivel sokrétű szabályváltoztatás történt, ezért külön vettem a munkaviszony létesítésével és megszűnésével, a munkavégzéssel munkaidővel és kártérítéssel, valamint a bér és pótlékrendszerrel kapcsolatos változásokat.

 

2012.07.01-2012.12.31-ig még a régi Mt. néhány eleme is megmarad, a változások a következő témákban csak 2013.január 01-én lépnek hatályba.

- Szabadság, betegszabadság, munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás, távolléti díj számítás esetén.

 

Munkaviszony létesítésével és megszüntetésével kapcsolatos változások:

 

- Kollektív szerződés akár a munkavállaló javára, akár a hátrányára eltérhet a törvénytől, de munkaszerződés csak a munkavállaló javára térhet el a kollektív szerződéstől.

 

- A munkaszerződésbe nem kell belefoglalni a munkavégzés helyét.

 

- Munkaviszony kezdete a munkaszerződés megkötését követő naptári nap (eddig munkanap volt), amennyiben a munkaszerződés konkrét munkaviszony kezdeti időpontot nem tartalmaz.

 

- A határozott idejű munkaviszonyt a munkavállaló is felmondhatja.

 

- A védett korú munkaviszonya is megszüntethető a munkáltató működésével összefüggő okból. (Az okok a következők lehetnek: munkakörmegszűnés, a munkakörök összevonása, minőségi csere, az átszervezés és a létszámcsökkentés.)

 

- A felmondás közölhető betegség miatti keresőképtelenség, beteg gyermek ápolása, hozzátartozó otthoni gondozása idején is, de a felmondási idő csak ezek leteltével kezdődhet meg azonnal. Nincs korábbi 30 napos korlát.

 

- Felmondási idő minimum 30 nap, maximum 6 hónap (Korábban max 1 év) Munkáltatói felmondás esetén legalább a felmondási idő felére a munkavállalót a munkavégzési kötelezettsége alól mentesíteni kell. Erre az időre távolléti díj illeti meg.

 

- Nem jár végkielégítés, ha a felmondás indoka a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartása vagy nem egészségi okkal összefüggő képessége. Mt 77§ (5) b pont.

 

- Felszámolási eljárásnál nem kell alkalmazni a jogutódlás szabályait.

 

- Szűkül a felmondási idő és végkielégítésre feljogosító idők köre, valamint az állásba való visszahelyezési kötelezettség a munkaviszony jogellenes megszüntetése esetén.

 

- A próbaidő hossza 6 hónap is lehet, ha erről kollektív szerződés rendelkezik, de a munkaszerződésben minden esetben fel kell tüntetni a próbaidő hosszát. Ha kollektív szerződés nem rendelkezik erről, a próbaidő legfeljebb 3 hónap lehet.

Munkavégzéssel, munkaidővel, kártérítési felelősséggel összefüggő változások.

  

- A munkaidőkeret 12 hónapra emelhető kollektív szerződésben, ha technikai vagy munkaszervezési okok indokolják. (Mt. 94§.)

 

- A munkaidőkeret 6 hónapra emelhető kollektív szerződés nélkül, ha a foglalkoztatás megszakítás nélküli, több műszakos, idény jellegű, készenléti jellegű, repülés-hajózás szolgáltatás biztosításában közreműködő vagy azt támogató, belföldi és nemzetközi személyszállítás és árufuvarozás körében forgalmi utazó,  50 km-t meg nem haladó menetrend szerinti személyszállítást végző, annak zavartalanságát biztosító, vasúti személyszállításban és árufuvarozásban, vagy annak biztosításában, kikötőben foglalkoztatott munkavállalók esetében.

 

- Munkaszüneti nap illetve pihenőidő az adott nap 07-22-ig terjedő időszaka. ( pl. okt. 23-án munkaszüneti napon 20 órakor kezdi meg a munkát valaki, akkor 20-22-ig munkaszüneti napon teljesítettnek vesszük.

 

- Többműszakos tevékenység csak akkor állapítható meg, ha a munkáltató működése eléri a heti 80 órát. Azaz korábbiaktól eltérően már nincs jelentősége annak, hogy a munkavállalók váltják-e egymást vagy sem.

 

- Újraszabályozott rugalmas munkaviszony típusok (részmunkaidős munkaszerződés, határozott időre szóló munkaszerződés, távmunka, munkaerő-kölcsönzés, bedolgozói munkaviszony, egyszerűsített munkaviszony, iskolaszövetkezet és tagjai közötti munkaviszony, behívás alapján történő munkavégzés, munkakörmegosztás, többmunkáltatós munkaviszony)

 

-  Rendkívüli munkaidő évi 250 óra is lehet.

 

- Munkaidő beosztást legalább 1 héttel korábban egy heti tartamra közölni kell a munkavállalóval. A közölt munkaidő beosztást a felek közös megegyezéssel módosíthatják (Mt. 18§, 97§ 4 és 5 bek.)

 

- Szabadságból naptári évenként 7 munkanapot a munkáltató a munkavállaló által megjelölt időszakban köteles kiadni (korábbi szabály az éves szabadság egynegyedére vonatkozott hasonlóképpen) Mt 122§. (2)

 

- Megszűnt a lehetőség, hogy két-három napot aznapi bejelentéssel ki lehet venni. Új szabály szerint különösen méltányolható esetben mentesülhet a munkavállaló a munkavégzési kötelezettsége alól, azzal a kitétellel, hogy arra az időre nem jár neki díjazás. (Mt. 55 (1) j pont)

 

- Ha a munkaviszony október 1-től kezdődik, az arra az évre vonatkozó szabadság következő év március 31-ig kiadható.

  

- Csökken a rendes szabadságra jogosító idő. Keresőképtelenségből csak évi 30 nap, a gyermek utáni fizetés nélküli szabadságból csak 6 hónap számítható be a szabadságra jogosító időbe.

 

- Munkaidő kedvezmény (az általános iskolai tanulmányokat folytatók kivételével) csak tanulmányi szerződés alapján jár.

 

- Kirendelés nemcsak vállalatcsoportokon belül lehetséges.

 

- Csökken a munkáltató kárfelelőssége ( az ellenőrzési körön kívüli károkat a munkavállaló viseli)

 

- Munkaszerződésben is rögzíthetőek a fegyelmi büntetéssel járó cselekmények.

 

- A munkavállaló csak fizetetlen szabadságot vehet ki méltányolható személyi vagy családi körülménye esetén is.

 

- A munkáltató utasítása nem okozhat aránytalan sérelmet a munkavállalónak.

 

- A munkavállaló személyhez fűződő jogai csak a munkaviszony rendeltetésével közvetlenül összefüggő okból korlátozhatóak.

 

- A munkáltató csak a munkaviszonnyal összefüggésben- emberi méltóságát és magánéletét nem sértve- ellenőrizheti a munkavállaló magatartását.

 

- A munkavállaló munkaidején kívül sem tanúsíthat munkáltatója helytelen megítéléséhez vezető magatartást, és ebben a körben még vélemény-nyilvánítási joga is korlátozható.

 

- A munkavállaló súlyos gondatlanság esetén is a teljes kárt köteles megtéríteni. Gondatlan kárért pedig távolléti díja négyszereséig köteles helytállni (eddigi egyhavi átlagkeresetének fele helyett)

 

- A munkaadó biztosítékot kérhet.

 

- A munkáltató elsődleges érdekképviseleti tárgyalópartnere az üzemi tanács. A vele kötött üzemi megállapodás kollektív szerződés szerepét töltheti be.

 

- Megszűnik a szakszervezeti kifogás intézménye.

 

- A kollektív szerződéskötési jog nem az üzemi tanács választáson elért eredménytől, hanem a szakszervezeti tagok létszámától függ.

 

- Korlátozottabb a munkavállalói érdekképviselők munkajogi védelme.

 

- Jognyilatkozat értékű lehet a ráutaló magatartás. Gyakorolhatóvá válik az elállási jog és az egyoldalú kötelezettségvállalás. A munkavállaló nevében bizonyos esetekben a képviselője is tehet jognyilatkozatot.

  

Bérrel és pótlékokkal összefüggő változások

 

- 2013.01.01. hatállyal megszűnik az átlagkereset intézménye. A megállapított juttatások a távolléti díjhoz kötődnek az eddigi átlagkereset helyett. ( Mt. 148§. 149§. 152§.) Távolléti díj számítása Mt. 150§. Bérpótlékok a távolléti díjban részletesen az Mt. 151§.-ban.

 

- Megszűnik a teljesítménybér-korrekciós automatizmus.

 

- A bérpótlék belefoglalható az alapbérbe. ( Mt. 139 §.)Munkaszerződésben rögzíthető, hogy az alapbér már tartalmazza a műszakpótlékot. (minimálbér esetén pótlékfizetési szabály megkerülésének minősül, és tilos) (A rendkívüli munkaidőre és készenlétre járó pótlék esetén ilyen megállapodás nem köthető!!!!)

 

-  Havi pótlékátalány intézménye. ( Mt. 145§.) Munkaszerződésben – a rendkívüli munkán, ügyeleten és készenléten kívül minden másra vonatkozóan- a felek abban is megállapodhatnak, hogy a munkáltató eseti elszámolás helyett havi pótlékátalányt fizet. Ekkor az átalányt bérpótlékonként kell meghatározni. Készenlét és ügyelet esetében a munkavégzés díjazását és a bérpótlékot egyaránt magába foglaló átalány állapítható meg. A többi esetben az átalány a munkavégzés díját nem, csak a bérpótlékot tartalmazhatja.

 

- Műszakpótlék a délutáni-éjszakai pótlék helyett 18 és 06 óra közti időszakban végzett munkáért jár. Pótlék mértéke 30 %. Műszakpótlékra nem jogosult munkavállalóknak maradt az éjszakai pótlék 22 és 06 óra közti munkavégzésért, ha a munkavégzés az egy órát meghaladja. Pótlék mértéke 15%.

 

- Garantált bérminimum. Legalább középiskolai végzettséget, szakképzettséget igénylő munkakörökben fizetendő legalacsonyabb bér. Ha a munkakör nem igényli a fenti végzettségeket, akkor sem kell garantált bérminimumot fizetni, ha a munkavállalónak magasabb végzettsége van!!!!

 

- Természetbeni munkabér fizetés lehetősége megszűnt.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Készítette: Makkos Judit és Fajszi Bence 

 

Munka törvénykönyv változások 2012-ben

Bért érintő változások 2012

Foglalkoztatást érintő változások 2012

Változások a felmondásban, szabadságban 2012

Makkos Judit bérszámfejtő A munka törvénykönyvének 2013.01.01-ei változásainak összefoglalása a bérügyvitel vonatkozásában2013.01.01 bérszámfejtés kiszervezés A munka Törvénykönyvének változása a bérügyvitel vonatkozásában

Google